A BÖLCSEK KÖVE

Bölcsek köve (Lapis philosophorum), az a képzelt anyag, mely a nem nemes fémeket nemes fémekké (arannyá, ezüstté) képes átváltoztatni, az apró drága köveket egy nagy darabbá egyesíti, a terméketlen gyümölcsfákat termékenyekké teszi, mellyel minden betegség meggyógyítható és az emberi élet tetszésszerü ideig meghosszabbítható; tulajdonosának véghetetlen gazdagságot, örök ifjuságot biztosít és neki megszerzi még a túlvilági boldogságot is. E természetfeletti sajátságokkal felruházott anyagnak előállítása volt az alkémistáknak több mint tizenegy századon keresztül (a IV. század közepétől a XVI. első negyedéig) egyetlen céljuk és páratlan szorgalmukat üldöztetés, börtön, sőt a bitófa sem lankasztotta. Egyesek az ásványországban, mások a növény- és állatvilágban, sőt az emberben mint a világ legnemesebb teremtményében is keresték a. B.-nek előállításához való anyagot, miközben sok igen értékes test (foszfor, porcellán). felfedezésére jutottak. B.-nek először a IX. században nevezték, de ezen kivül nagy elixir, nagy magiszterium, vörös tinktura, harmadfoku medicina, stb. névvel jelölték és különféle külső sajátságokkal irták le. Igy Paracelsus - és a legtöbb alkemista - szerint a B. szilárd anyag, vörös mint a rubin, átlátszó mint a kristály, hajlítható, mint a viasz és mégis széttörhető, mint az üveg s poralakban olyan mint a sáfrány. Készítheti ezt maga az alkémista, amihez azonban predesztináció kell; de előállításának módja elsajátítható a beavatottól (adeptus) is, ami azonban igen nagy nehézségekkel volt egybekötve. A B. nem egyforma tiszta és igy hatása is különböző. Az egészen tisztát universal-nak nevezték, melynek csekély mennyisége bármely fémet s annak akármilyen mennyiségét arannyá képes átváltoztatni. A kevésbbé tiszta, melyet fehér tinkturának, kis elixir v. magiszteriumnak neveztek, csak bizonyos fémeket és ezeket is csak ezüstre változtatja át. Az átváltozást az u.n. projectio-val, a B.-nek a megolvasztott fémre való dobásával lehet elérni, némelyek szerint pillanatszerüen, masok szerint pedig csak igen lassan. Egyesek szerint a B.-nek egy súlyrésze 2-3 súlyrész fémet, mások szerint azonban ugyszólván határtalan mennyiségü fémet képes arannyá átváltoztatni a szerint, amint a B. egészen tiszta vagy kevésbbé tiszta volt. Ismereteink mai állása szerint egész határozottsággal azt kell állítanunk, hogy olyan anyag, mely az egyik fémet másikká és igy arannyá átváltoztatná, nincs; a kémia történetében azonban számos olyan esetet találunk följegyezve, amelyek a B.-nek létezését bizonyítani iparkodnak. Igy a többek között Van Helmont, a leglelkiismeretesebb orvos és kémikusok egyike, irataiban többször említi hogy 1618. a neki küldött 1/4 szemernyi anyaggal 8 uncia higanyt változtatott át színarannyá. Hasonlókép Helvetius, az oraniai herceg udvari orvosa, ki az alkémistáknak a legelkeseredettebb ellensége volt, 1666-ban egy ismeretlen egyéntől kapott anyaggal hat drachma ólmot tudván átváltoztatni arannyá, az alkémistáknak a legnagyobb védője lett. Ezenkivül számos alkémista hivatkozik irataiban olyan pénzekre és érmekre, melyeket átváltoztatás révén készült aranyból vertek. Guselin állítása szerint 1797-ben a császári kincstárban még látható volt az az aranyérem, mely II. Ferdinánd császár jelenlétében készült aranyból veretett és amelynek körirata az érem létrejövetelének történetét bebizonyította volna. Annak illusztrálására, hogy mennyire hittek az alkémisták a B.-nek természet felett való hatalmában, álljanak itt John Pordage angol papnak (megh. 1626.) saját szavai: «A bölcsek köve előállíttatott, az élet elixirje elkészült... Távozzál bukás, pokol, halál, sárkány, szörnyeteg és kigyó. Jó éjszakát halandóság, félelem, bánat és nyomoruság. Meglesz ismét a boldogság, megkerül ismét mind az, mi eddig elveszett, mert birjuk a nagy titkot.»... L. mép Alkémia.

A bölcsek köve egy olyan mágikus erejű anyag, mely ahhoz szükséges, hogy az anyagátalakulás megtörténjen, azaz arany keletkezzen. Az alkimisták között voltak orvosok, szerzetesek és voltak dilettánsok, sőt csalók is. A bölcsek kövét keresve rengeteg kísérletet végeztek el és több könyv is született a témában. Ezek nyelvezete meglehetősen misztikus, tele van "hókusz-pókuszokkal", ezért nem mindig könnyű felfedezni, hogy mire is gondolt valójában a szerző.

" Heliodórosz (5. század) görög alkimista így írt a bölcsek kövéről. "Tudd meg hát, hogy a mi művünk négy átalakuláson megy át, ami egy test felé törekszik. Ez a test magában foglalja a hét csillag természetét, s a mű négy elemben találja meg befejezését! ... A bölcsek köve magában foglalja az isteni misztériumot és a rejtett kincset. Ez nemz egy sárkányt, amelyet hét napon át lótrágyával kell etetni, aztán felfalja a saját farkát. A sárkány, mely a farkába harap, fehér tekintetű, csak a farkán vannak pontok."