A B�LCSEK K�VE

B�lcsek k�ve (Lapis philosophorum), az a k�pzelt anyag, mely a nem nemes f�meket nemes f�mekk� (aranny�, ez�stt�) k�pes �tv�ltoztatni, az apr� dr�ga k�veket egy nagy darabb� egyes�ti, a term�ketlen gy�m�lcsf�kat term�kenyekk� teszi, mellyel minden betegs�g meggy�gy�that� �s az emberi �let tetsz�sszer� ideig meghosszabb�that�; tulajdonos�nak v�ghetetlen gazdags�got, �r�k ifjus�got biztos�t �s neki megszerzi m�g a t�lvil�gi boldogs�got is. E term�szetfeletti saj�ts�gokkal felruh�zott anyagnak el��ll�t�sa volt az alk�mist�knak t�bb mint tizenegy sz�zadon kereszt�l (a IV. sz�zad k�zep�t�l a XVI. els� negyed�ig) egyetlen c�ljuk �s p�ratlan szorgalmukat �ld�ztet�s, b�rt�n, s�t a bit�fa sem lankasztotta. Egyesek az �sv�nyorsz�gban, m�sok a n�v�ny- �s �llatvil�gban, s�t az emberben mint a vil�g legnemesebb teremtm�ny�ben is kerest�k a. B.-nek el��ll�t�s�hoz val� anyagot, mik�zben sok igen �rt�kes test (foszfor, porcell�n). felfedez�s�re jutottak. B.-nek el�sz�r a IX. sz�zadban nevezt�k, de ezen kiv�l nagy elixir, nagy magiszterium, v�r�s tinktura, harmadfoku medicina, stb. n�vvel jel�lt�k �s k�l�nf�le k�ls� saj�ts�gokkal irt�k le. Igy Paracelsus - �s a legt�bb alkemista - szerint a B. szil�rd anyag, v�r�s mint a rubin, �tl�tsz� mint a krist�ly, hajl�that�, mint a viasz �s m�gis sz�tt�rhet�, mint az �veg s poralakban olyan mint a s�fr�ny. K�sz�theti ezt maga az alk�mista, amihez azonban predesztin�ci� kell; de el��ll�t�s�nak m�dja elsaj�t�that� a beavatott�l (adeptus) is, ami azonban igen nagy neh�zs�gekkel volt egybek�tve. A B. nem egyforma tiszta �s igy hat�sa is k�l�nb�z�. Az eg�szen tiszt�t universal-nak nevezt�k, melynek csek�ly mennyis�ge b�rmely f�met s annak ak�rmilyen mennyis�g�t aranny� k�pes �tv�ltoztatni. A kev�sbb� tiszta, melyet feh�r tinktur�nak, kis elixir v. magiszteriumnak neveztek, csak bizonyos f�meket �s ezeket is csak ez�stre v�ltoztatja �t. Az �tv�ltoz�st az u.n. projectio-val, a B.-nek a megolvasztott f�mre val� dob�s�val lehet el�rni, n�melyek szerint pillanatszer�en, masok szerint pedig csak igen lassan. Egyesek szerint a B.-nek egy s�lyr�sze 2-3 s�lyr�sz f�met, m�sok szerint azonban ugysz�lv�n hat�rtalan mennyis�g� f�met k�pes aranny� �tv�ltoztatni a szerint, amint a B. eg�szen tiszta vagy kev�sbb� tiszta volt. Ismereteink mai �ll�sa szerint eg�sz hat�rozotts�ggal azt kell �ll�tanunk, hogy olyan anyag, mely az egyik f�met m�sikk� �s igy aranny� �tv�ltoztatn�, nincs; a k�mia t�rt�net�ben azonban sz�mos olyan esetet tal�lunk f�ljegyezve, amelyek a B.-nek l�tez�s�t bizony�tani iparkodnak. Igy a t�bbek k�z�tt Van Helmont, a leglelkiismeretesebb orvos �s k�mikusok egyike, irataiban t�bbsz�r eml�ti hogy 1618. a neki k�ld�tt 1/4 szemernyi anyaggal 8 uncia higanyt v�ltoztatott �t sz�naranny�. Hasonl�k�p Helvetius, az oraniai herceg udvari orvosa, ki az alk�mist�knak a legelkeseredettebb ellens�ge volt, 1666-ban egy ismeretlen egy�nt�l kapott anyaggal hat drachma �lmot tudv�n �tv�ltoztatni aranny�, az alk�mist�knak a legnagyobb v�d�je lett. Ezenkiv�l sz�mos alk�mista hivatkozik irataiban olyan p�nzekre �s �rmekre, melyeket �tv�ltoztat�s r�v�n k�sz�lt aranyb�l vertek. Guselin �ll�t�sa szerint 1797-ben a cs�sz�ri kincst�rban m�g l�that� volt az az arany�rem, mely II. Ferdin�nd cs�sz�r jelenl�t�ben k�sz�lt aranyb�l veretett �s amelynek k�rirata az �rem l�trej�vetel�nek t�rt�net�t bebizony�totta volna. Annak illusztr�l�s�ra, hogy mennyire hittek az alk�mist�k a B.-nek term�szet felett val� hatalm�ban, �lljanak itt John Pordage angol papnak (megh. 1626.) saj�t szavai: «A b�lcsek k�ve el��ll�ttatott, az �let elixirje elk�sz�lt... T�vozz�l buk�s, pokol, hal�l, s�rk�ny, sz�rnyeteg �s kigy�. J� �jszak�t haland�s�g, f�lelem, b�nat �s nyomorus�g. Meglesz ism�t a boldogs�g, megker�l ism�t mind az, mi eddig elveszett, mert birjuk a nagy titkot.»... L. m�p Alk�mia.

A b�lcsek k�ve egy olyan m�gikus erej� anyag, mely ahhoz sz�ks�ges, hogy az anyag�talakul�s megt�rt�njen, azaz arany keletkezzen. Az alkimist�k k�z�tt voltak orvosok, szerzetesek �s voltak dilett�nsok, s�t csal�k is. A b�lcsek k�v�t keresve rengeteg k�s�rletet v�geztek el �s t�bb k�nyv is sz�letett a t�m�ban. Ezek nyelvezete meglehet�sen misztikus, tele van "h�kusz-p�kuszokkal", ez�rt nem mindig k�nny� felfedezni, hogy mire is gondolt val�j�ban a szerz�.

" Heliod�rosz (5. sz�zad) g�r�g alkimista �gy �rt a b�lcsek k�v�r�l. "Tudd meg h�t, hogy a mi m�v�nk n�gy �talakul�son megy �t, ami egy test fel� t�rekszik. Ez a test mag�ban foglalja a h�t csillag term�szet�t, s a m� n�gy elemben tal�lja meg befejez�s�t! ... A b�lcsek k�ve mag�ban foglalja az isteni miszt�riumot �s a rejtett kincset. Ez nemz egy s�rk�nyt, amelyet h�t napon �t l�tr�gy�val kell etetni, azt�n felfalja a saj�t fark�t. A s�rk�ny, mely a fark�ba harap, feh�r tekintet�, csak a fark�n vannak pontok."